Ha a home office marad, mi lesz a közösséggel?
Lassan egy éve küzd a világ a koronavírus-járvány ellen, és ez idő alatt rengeteg változást hozott a mindennapi életünkbe. A védekezés egyik alappillére a távolságtartás, amely az élet minden területén fontos eszköz lett, a munkahelyeken is. A vírus terjedésével önmagunk és egymás megvédésének érdekében jelentősen nőtt az otthoni munkavégzés aránya, és bár erről pontos kimutatások globálisan nyilván nincsenek, ám az biztos, hogy bizonyos iparágakban hatványozottan megnőtt a home office-ban dolgozók száma.
Az otthoni munkavégzés hatásai természetesen már korábban is ismertek voltak, egyes kutatások szerint csak az Egyesült Államokban 4,7 millió munkavállaló ilyen-olyan formában otthonról (is) végezte a munkáját, ám ez az elmúlt egy évben megsokszorozódott. Ennek megfelelően a már korábban ismert pozitív hatások között szerepel, hogy a munkavállaló nagyobb autonómiával rendelkezik, kevesebb időt és pénzt igényel a munkába járása, segítheti a családi élet szervezését, sőt, még környezetvédelmi hatásai is lehetnek, tekintve, hogy kevesebb utazással jár.
És már egy év után biztos, hogy elég sok iparág elég sok területén a cégek nem is tervezik a visszaállást a járvány szorítása után sem, az ő szempontjukból ennek nyilván gazdasági okai is vannak. A munkavállalók visszajelzései pedig elég egyértelműek, 99 százalékuk elégedett a home office által teremtett körülményekkel: tengerentúli kutatások szerint a home office-ban részt vállalók 77 százaléka szerint eredményesebb a munkája otthonról, 80 százalékukat kevesebb stressz éri a munka kapcsán, 75 százalékuk szerint pedig kevesebb a zavaró tényező.
Ezek fényében nem csoda, hogy mindkét fél számára megéri a home office végleges bevezetése, azonban már az is világos, hogy a téma árnyoldalaival is kezdeni kell valamit. Előzetesen is egyértelmű volt, hogy az otthoni munka, főleg a jelenleg fennálló, a magánéletünket is érintő körélmények között elszigeteltséget jelent. Különösen, hogy az embereket napi interakciójuk java a munkahelyükön éri. Emellett ugyan az egyéni munkavégzés minőségét, és ezzel a teljesítményét is segíthetik az otthoni körülmények, azonban a kollektív értékek sérülnek. Márpedig a munkamorál legalább annyira fontos körülmény a teljesítmény szempontjából, mint a nyugodt feltételek, amelyet mondjuk a magánszféra jelent.
Ennek megfelelően annak ellenére, hogy megnőtt az érdeklődés a home office hosszútávú fenntartására, bizonyos kimutatások a munkahelyi közösség erősítésének szükségességét jelzik. Ugyan jelentősen nőtt az otthoni munka aránya, ám a Google keresője szerint ezzel egy időben jelentősen nőtt a „csapatépítő” kifejezés angol megfelelője (team building) iránti érdeklődés is. 9 százalékkal többen kerestek rá a csapatépítés lehetőségeire online, mint a pandémiát megelőző időszakban.
Ennek oka, hogy a munkahelyi felmérések szerint átlagosan 19 százalékkal nőtt azok aránya, akik a home office legnagyobb kihívásaként a magányt jelölték meg, ezt pedig ellensúlyozni kell a munkáltatóknak ahhoz, hogy ne fajuljon el. Márpedig már egy év után egyértelmű jelei vannak az egyedüllét, a bezártság okozta mentális zavaroknak. A munka pszichológiai előnyeinek boncolása már évtizedekkel megelőzte a járványt, Peter War például a ’80-as években a munka egyénre gyakorolt hatásait a vitaminokhoz hasonlította, vagyis, hogy azokra bizonyos mennyiségben szükség van. Ilyen „vitamin” például a társas kapcsolatok és a változatosság is, ezek pozitív hatása jelentősen csökken home office-ban.
A „technostressz” kifejezés sem új, és ennek hatásait is jelentősen növeli a home office. A technostressz napjainkban mindenkit érint, hiszen életünket teljesen beszővik a különböző kütyük, ennek jelentőségét csak fokozzák az otthoni munkakörülmények. Nehéz meghatározni a munka kezdetét és végét, gyengül a napi rutinok hatása, a napirend és a munkarend összefolyik. Kevesebb testmozgással jár, sőt, már az is bizonyított, hogy az otthoni munkakörülmények az ülőmunka amúgy is káros hatásait növelik.
Az teljesen világos, hogy a home office mostantól nagyobb mértékben lesz jelen az életünkben, és amellett, hogy élvezzük pozitív hatásait, fel kell készülni a negatívokra is. Bár a társas érintkezések a home office-szal napi szinten csökkennek, ez nem mehet sem a munkavállaló élet-, sem az elvégzett munka minőségére. A szociális életben fellépő visszaesést a közösségeknek ellensúlyozni kell az összetartó erő növelésével. Növekszik a munkakörülményeken túl együtt töltött idő fontossága, az ünnepek, jeles napok megünneplése, a konferenciákkal, szakmai kongresszusokkal járó személyes jelenlét, és természetesen a céges rendezvények, csapatépítők jelentősége.
Források:
https://hszi.bme.hu/page/932/
https://review42.com/resources/remote-work-statistics//
https://lp.buffer.com/state-of-remote-work-2020
